Február végén sikeres előadást szervezett a Kolozsváron megalakult Rákóczi Kultúrkör. Solymosi Zsolt unitárius lelkész, a háromtagú elnökség egyik tagja elmondta, hogy tavaly év végén az anyaországi Rákóczi Szövetség vezetői, Halzl József elnök és kollégái jártak a városban azzal a céllal, hogy megalakítsák a kolozsvári tagszervezetet. Ekkor alakult meg a Rákóczi Kultúrkör. Céljuk, hogy Rákóczi fejedelem emlékét ápolják és megismertessék a Kolozsváron élő ifjúsággal. Havonta lesznek előadások, amelyre középiskolásokat, egyetemistákat hívnak meg. Az első ilyen alkalom február 29-én volt, Beder Tibor Törökország-kutató, Rodostó, Rákóczi és Mikes emlékét ápoló tanár jött előadást tartani. Április elején az Atlantisz harangoz országos versmondó verseny védnöki tisztét vállalja a Rákóczi Szövetség. A Rákóczi emlékév kapcsán az anyaországi Szövetség nyári programjaiba kapcsolódnak majd be. Jövőre szeretnének Kolozsvár Hetet szervezni. /Sándor Boglárka Ágnes: Rákóczi fejedelem szellemiségében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. április 12.
A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2005. április 14.
A 390 lelket számláló Kisborosnyó faluban (ide tartozik Kispatak is) két éve áprilisban megalakították a Nyíres Lokálpatrióta Kört. A civil tömörülés azóta sok hasznos dolgot valósított meg. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító elmondta, a kör külön chartát is szerkesztett magának, ebben szerepel a közerkölcs formálása is. A kör keretében működő Kegyeleti Emlékbizottság 2000-ben millenniumi kopját állított. 2001-ben a millenniumi kopjával közös talapzatra helyezték a kisborosnyói hősök turulmadaras emlékművét. 2003-ban felavatták az emlékparkot, bejáratához kis székely kaput építettek. Ekkorra készült el a magyar történelem kopjafája is. 2004-ben avatták fel a magyar nők emlékművét, majd a székelyföldi ’56-os mártírok emlékművét. Létrehozták a tiszteletbeli tagok intézményét is. A Nyíres Lokálpatrióta Kör ajánlotta fel a Rodostóban felállítandó székely kapu faanyagát, és most szeretnének ott lenni a júniusi kapuavatón. Ebben az esztendőben az emlékpark újabb létesítménnyel bővül. Kopjafát állítanak a néhai helybeli iskolamesterek és a református egyházközség volt lelkészeinek emlékére. Sok esztendőre nyúló terveik koronája a Háromszéki Panteon megépítése lesz. /(kisgyörgy): Kisborosnyói példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2005. április 23.
Április 22-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták Fejér Ákos posztumusz kötetét – Megnyitottam előttetek Európa kapuját! -, amelyet özvegye, Fejér Ella és egykori tanítványa, dr. Veres Ferenc fejezett be. Egyszerre korrajz, útikönyv és memoár ez a kötet – fogalmazott dr. Veres Ferenc, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunktusa, akinek mikóújfalusi gyermekkora kötődik Fejér Ákoshoz. Fejér Ákos ,,kerékpáros honfoglalása” nagy hatással volt a fiatalokra. /Ferencz Csaba: Szent György-napok: Utazás térben és időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./ A Fejér Ákos által szervezett kerékpártúrákon tízezer kilométert pedáloztak le. Rodostó volt a legmaradandóbb célállomás. /Kaput nyitva Európába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2005. április 23.
Beder Tibor Csíkszeredából gyalog zarándokolt el Törökországba, Rodostóba, hogy azután rendszeresen útnak induljon ,,a bujdosók nyomában”, és mára a Rákóczi- és a Mikes-kultusz talán legismertebb képviselője lett. Megjelent Beder Tibor Bujdosók nyomában című könyve, melyet Pomogáts Béla ajánlott az olvasók figyelmébe. Beder Tibor azon fáradozik, hogy amit csak lehet, meg lehessen menteni, és Rodostó a magyar történelmi emlékezet egyik eleven kegyhelye legyen. Beder Tibor Bujdosók nyomában című könyve maga is krónika. A bujdosók törökországi és erdélyi hagyományvilágát tárta fel. Beder összehasonlította egymással az első világháború utáni magyar és török históriát. Kemál pasa vezérletével a török hadsereg az egykori oszmán birodalomból a török etnikum által lakott területeket megőrizte. Beder Tibor fájdalmas nosztalgiával beszél arról, hogy ami a törökök elszánt honvédő harcának sikerült, azt a magyar államvezetésnek és hadseregnek nem sikerült elérnie. Végül a krónikában megjelenik magának a szerzőnek a története is. /Pomogáts Béla: Mikes Kelemen nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2005. április 28.
A rodostóiak körében még soha nem tapasztaltam ilyen lelkesedést, mint a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépéseit követően – mondta Hayrullah Yigitbasi, a Trákia Egyetem történelemtanára, aki beszámolt a székelyföldi gyermekek törökországi sikereiről. A 138 tagú szentegyházi zenekar és kórus Rodostóban előbb a Rákóczi Parkban lévő szabadtéri színpadon mutatta be műsorát. Az arénában mintegy 5000 ülőhely van, de a vendéglátók szerint még ugyanennyien álltak a koncert alatt. Második fellépésük egy gimnáziumban volt, 2500 fős közönség előtt. /Sarány István: Rodostói vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2005. július 22.
Májusban négy kézdivásárhelyi fiatal – Orbán István, Pálházi Róbert, Gál László és Zsögön Antal –, a KSE hegymászó- és barlangász-szakosztályának tagjai huszonegy nap alatt 2300 kilométert tettek meg biciklivel Rodostóig és onnan haza. Rodostóban a Rákóczi-múzeumot könnyen megtalálták, a törökök barátságosan fogadták őket. /Iochom István: Mikes Kelemen nyomdokain (Kerékpárral Rodostóba). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2005. szeptember 2.
Augusztus 28-án székelykaput avattak Rodostóban, a II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és hűséges követőinek egykor menedéket nyújtó törökországi városban. A Magyarok Székelyföldi Társasága és a sepsiszentgyörgyi Mikes Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, közadakozásból készült el a székelykapu. Zágoni fából faragták háromszéki mesterek. Az avatóünnepségen jelen volt a 70 tagú erdélyi és magyarországi csoport is. A csoport végighaladva a bujdosók útján, erre az alkalomra zarándokolt Rodostóba. /Székelykaput avattak Rodostóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2005. szeptember 16.
Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./
2005. október 18.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be legújabb könyvét október 14-én Beder Tibor nyugalmazott csíkszeredai földrajztanár, Hargita megye egykori főtanfelügyelője, a Juliánus Alapítvány elnöke, aki Pomogáts Béla szavaival élve „a Rákóczi – és Mikes – kultusz talán legismertebb, de mindenképpen leginkább áldozatos szolgája, képviselője és hirdetője”. Beder Tibor 2001-ben a Gyalogosan Törökországban című érdekfeszítő könyvével jelentkezett, ezúttal A bujdosók nyomában cíművel, melyben II. Rákóczi Ferenc és hűséges íródeákja, Mikes Kelemen útját járja be kalauzával, a Törökországi levelekkel. Beder kopjafát állíttatott a rodostói tengerpart menti parkba, székelykaput a Rákóczi Múzeum bejáratához, mikesi hűséggel ápolja a török és magyar nép közti barátságot. /Józsa Miklós: A bujdosók nyomában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./
2006. június 22.
A második székelykaput állították fel a múlt héten Törökországban, az Antalya melletti Macarköy városban. A kezdeményező Beder Tibor csíkszeredai tanár szerint „az Északi- és Déli-sarkot kivéve nincs a világnak olyan része, ahol ne élnének magyarok. Macarköy, azaz Magyarfalu lakóiban már csak az emlékezés mély rétegeiben sejlik fel a magyarsághoz való tartozás tudata”. Az első székelykaput Rodostóban állították fel tavaly, idén Csíkszentdomokos ajándékozott egy másikat, felkérve Macarköyt, legyen testvértelepülése a csíki nagyközségnek. A török város lakói úgy tartják, őseik négyszáz évvel ezelőtt érkeztek a vidékre, a magyar motívumokat pedig a kopjafa-motívumú sírkövek is őrzik. /Székelykapu Törökországban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2006. november 28.
Nagyon is belülről érzem Wass Albertet, írta Lászlóffy Aladár. Van, aki otthon tér magához, szedi össze magát, és van, aki máshol, odakinn, áttelepülve, emigrációban folytatná az egészet. Így történt ez a negyvenes-negyvenötös, az ötvenhatos vagy a mindmáig ható tengerrengések idején. Az is pontosan követhető, kívül kinek érdeke, hogy azt, ami az egész fejlődése kellene hogy legyen, egyetlen egységes kultúra, irodalom – azt töredezetten végleg felszámolódni segítsen. Budapesten ma is van tényező, aki megkérdezheti: ki működteti a Kós Károlyokat, Wass Alberteket az anyaországban. Nálunk a történelem Balassi, Mikes, Jósika óta mindig Rodostókkal terhes. Wass Albert írta: „Erdély szép, gazdag, mindenkinek kell, csak az erdélyiek nem kellenek senkinek.” Bizony az időt lopták ki alólunk, a futószalagot, melyen készült az egész jövő, mely otthon is, kint is elkészült, csak másnak, csak másként. /Lászlóffy Aladár (Magyar Szemle): Eligazítás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./
2007. május 22.
Ibrahim Müteferrika, alias Székely Ábrahám, az Oszmán Birodalom első világi nyomdájának alapítója emlékére készülnek szobrot állítani Rodostóban. Az erről szóló hírt Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, törökországi utazó és a török–magyar rokonság megszállott kutatója hozta el Dévára, ahol május 20-án, vasárnap részt vett a Szent Ferenc Alapítvány marosnémeti rendezvényén, majd a Téglás Gábor Iskolacsoport diákjainak mesélt törökországi élményeiről. A kolozsvári születésű Székely Ábrahám a Thököly Imre-féle felkelés nyomán menekült Törökországba, ahol iszlám hitre tért és diplomáciai munkát kapott a portán, többek közt Rákóczi tolmácsaként tevékenykedett. 1729-ben alapította meg az Oszmán Birodalom első világi könyvnyomdáját, ahol 17 év alatt huszonhárom kötet látott napvilágot, többnyire csillagászati térképek, atlaszok, természettudományos, hadászati, nyelvészeti és egyéb kiadványok. Az 500 és 1500 közötti példányszámban nyomtatott művek ma már könyvészeti ritkaságok. A nyomdász emlékét Törökországban ma is több szobor őrzi, de magyar kötődése lassan ködbe vész. Ezért szeretnénk székelyföldi fába, magyar szívvel és kézzel vésett szobrot állítani Rodostóban a hazájától messzire kényszerült Székely Ábrahámnak – mondta Beder Tibor, aki gyűjtőútra indult a terv anyagi hátterének megteremtéséhez. /Gáspár-Barra Réka: Szobrot állítanak Törökország székely nyomdászának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./
2007. július 13.
A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./
2007. augusztus 17.
Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2007. augusztus 29.
A napokban érkezett haza az a több mint száztagú székelyföldi csapat, amely a Magyarok Székelyföldi Társaságának szervezésében és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület támogatásával hatnapos zarándoklaton vett részt Törökországban. A zarándoklat csúcseseménye a székely származású Ibrahim Müteferrika – Székely Ábrahám –, az egykori kolozsvári teológus szobrának leleplezése volt Rodostó városközpontjának reprezentatív terén. A hivatalos ünnepségen török és magyar méltóságok jelenléte, a török katonai fúvószenekar tiszteletadása mellett zajlott a szobor avatása. A Mikes-zarándoklaton részt vevők a Rákóczi Múzeum előtt álló, kisborosnyói cserefából Csernátonban faragott székely kaputól magyar és székely zászlókat lengetve vonultak végig Tekirdag régi utcáján, majd a Magyar utca sarkán elvonultak a Bercsényi Miklós nemrég összeroskadt lakóháza előtt, s megtekinthették Mikes egykori házának hűlt helyét, amelynek megsemmisülése az utóbbi évek magyarországi kulturális vezetőinek a lelkén szárad. A török méltóságok Ibrahim Müteferrikának a török nyomdászat és számos, nagy értékű ősnyomtatvány létrehozásában vállalt szerepe mellett a török és székely–magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozták. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, a zarándoklat szervezője török nyelven és magyarul méltatta Ibrahim Müteferrika érdemeit, dr. Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök II. Rákóczi Ferenc tolmácsaként betöltött kulturális közvetítő szerepét hangsúlyozta. Rodostóban a Müteferrika-szobrot és Köpe Csaba faragóművész személyében szobrászt is avattak. A nagyméretű – márványtalapzatra állított –,2,5 méteres szobor a nagy teret körülölelő, magas épületek között jól érvényesül. A kisbaconi erdőségek hatalmas tölgyfájából készült a szobor. Ibrahim Müteferrika rodostói szobra, II. Rákóczi Ferenc ülő alakos emlékműve, a háromalakos Mikes-térplasztika, a Rákóczi Múzeum és a Magyar utcai székely kapu mellett az ötödik magyar kötődésű műalkotás, amely a sok-sok segítség mellett nem egy esetben magyar hatósági ellenkezés közepette jött létre. /Sylvester Lajos: Székely Ábrahám szobra Rodostóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. december 10.
Tizenötödik alkalommal adtak át Julianus-díjakat december 8-án Csíkszeredában olyan személyiségeknek, akik munkájukkal sokat tettek a magyarságért, a nemzeti önazonosság megőrzéséért. Az öt kitüntetett között volt Ahmet Aygün, Rodostó polgármestere, aki a török–magyar kapcsolatok ápolásáért, erősítéséért tett sokat. Közbenjárásának köszönhetően kerülhetett székely kapu a rodostói II. Rákóczi Ferenc Múzeum elé, kopjafa a Rodostóhoz közeli Savanyúvíz fürdőhöz, valamint elsősorban neki köszönhető, hogy szobrot emeljenek a székely származású Ibrahim Müteferrikának, akit a török nyomdászat atyjának tekintenek. A jövő hónapban Rodostó (Tekirdag) díszpolgárává avatják Beder Tibort, a Julianus Alapítvány elnökét. Julianus-díjat vehetett át Farkas Árpád költő, író, műfordító, a Háromszék napilap főszerkesztője, Farkas Ernő pedagógus, a Magyar Pedagógus Szövetségben kifejtett tevékenységéért, Papp Kincses Emese írói, tanári munkásságáért és helytállásáért, valamint Papp Lajos pécsi szívsebész. /Székely Zita: Székely kitüntetés Rodostó elöljárójának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./
2008. június 19.
Rodostó város tanácsa a múlt héten Beder Tibort, a Magyarok Székelyföldi Társasága és a Julianus Alapítvány elnökét díszpolgárává választotta. Beder Tibor elsősorban nem székelyföldi tisztségeiért és Kárpát-medence szerte ismert teljesítményéért kapta a rangos kitüntetést, hanem azért a teljesítményért, amelyet a székelyföldi magyar ember küldetéstudata alapozott meg. A most kitüntetett már a diktatúra éveiben II. Rákóczi Ferencnek, bujdosótársainak és Mikes Kelemennek a nyomába szegődött. Zágonból elindulva többszöri nekifutamodással próbálta Törökországot elérni, amire csak a diktatúra bukása után kerülhetett sor. Az első igazi útján – egyébként Hargita megyei főtanfelügyelőként – Rodostó érintésével az antaliai Macarköyig jutott el, rácsodálkozva a magyar megmaradás búvópatakszerű, jelképi értékű históriai ,,teljesítményére”, amint a törökországi ,,magyarfalusiak” fél évezrede nyelvvesztés után is féltve őrzik magyarságtudatukat, és személyi irataikba büszkén íratják be a ,,Macar” (Magyar) szót. Beder Tibor szervezésében a székelyföldiek, erdélyiek százai keresték fel a törökországi magyar emlékhelyeket. Csíkszentdomokosi székely kapu került Macarköybe, Csernátonban faragott és az alkotók által felállított székely kapu a rodostói Magyar utca bejáratához, ezt megelőzően a budapesti Rodostó Alapítvánnyal és a Rákóczi Szövetséggel együttműködve háromalakos térplasztikai alkotás Rodostó városligetébe. Rodostóban központi helyre került a török nyomdászat megalapozójának, a török ősnyomtatványok létrehozójának, a világi könyvkiadás elindítójának, Ibrahim Müteferrikának – Székely Ábrahámnak – Köpe Csaba által kisbaconi cserefából faragott, monumentális szobra. Beder Tibor törökországi utazási élményeit könyvekbe, alkalmi kiadványokba foglalta. A magyar–török kapcsolatépítés kétoldalú: az évek során számos török küldöttség látogatott Székelyföldre, testvértelepülési kapcsolatok jöttek létre. Ezeknek a létrehozásában a Magyarok Székelyföldi Társaságának partnere volt a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. /Sylvester Lajos: Rodostó székelyföldi díszpolgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./
2008. október 22.
Székelykeresztúron bemutatták Beder Tibor hatodik könyvét, a címe: Megidézett múlt. Ebben a kereken 180 évvel ezelőtt Gyergyószentmiklóson született dédnagyanyjáról ír a legtöbbet, ismerteti az örmény történelem legfontosabb egyetemes és helyi eseményeit, erdélyi és gyergyószentmiklósi vonatkozásait. -Beder Tibor Törökországot járó, Rodostó- és Mikes-szakértő. /Fodor Etelka Éva, Székelykeresztúr: Beder Tibor hatodik könyvéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2009. június 13.
II. Rákóczi Ferenc fejedelemről nevezték el a törökországi Rodostóban (Tekirdag) azt a sugárutat, ahol a fejedelem emigrációjának otthont adó egykori háza áll, és amely már 40 éve emlékmúzeum. Törökországban a négynapos hagyományos Cseresznye Fesztivál keretében rendezték meg Rodostóban a Magyar Napot, és tartották meg a Rákóczi Ferenc sugárút névadó ünnepségét. /Rákóczi sugárút Rodostóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
